A yakot, a képeket elnézve, elég hosszadalmas lehet megnyírni. Szerintem mindenki átélte már, hogy milyen élmény is lehet ez.

A „yakot nyírni” kifejezésre a napokban találtam rá. Amikor valaki egy nagyon fontos tennivaló előtt áll, előfordul hogy inkább elkezd egy értelmetlen, szöszölős rutinfeladatot, vagy pótcselekvést, aminek általában semmilyen köze nincs ahhoz, amit valójában tennie kellene mégis valahogy megmagyarázza magának az okot és a kapcsolatot. Vizsga előtti nagytakarítás, dokumentáció helyett gép frissítés, … vagy pl. ez a konkrét példa.

Az eredeti konkrét példa nagyon szemléletes lehet egy fejlesztőcsapat számára. A kifejezést megismerve akár metrikaként is használható. Pl. retrón megkérhetjük a fejlesztőket, hogy miután megismerték mi az a Yak nyírás, írják fel hogy egy adott sprintben hány ilyen volt (midenki magának). Kiszűrve a duplikációkat, fel tudjuk írni az adott sprint össz Yak nyírását, majd ezután követhetjük e szám alakulását a sprintek során. Megkérhetjük a csapatot, hogy nyilatkozzon arról, szerinte ennek a számnak kisebbnek vagy nagyobbnak kell lennie a jövőben? Bármelyiket választják, legyünk csupán tükrök, ítélkezés nélkül.

Mint sok más összetett metrika, ez is képes lehet megmutatni magasabb szinten ha a csapat működésében zavar támad (ezt később részletesen kifejtem).

A HR osztály is JIRA-t/Kanban táblát használ egy ideje, a toborzási igények és státuszok nyomonkövetésére.

Ezt valahogy így lehet elképzelni:

A keresés egy egyedi issue type-ot igényelt, aminek egyedi a workflowja és a mezői is.  Ilyen egyedi mezők pl. az osztály v. a csapat neve, aki az igényt megfogalmazta, a pozíció szintje, közvetlen vezető és a név. Tovább »

A StartupBudapest meetupján a célkitűzésről tartottam előadást. Az előadás célja elsősorban a motiválás volt és sok példán keresztül igyekeztem rávilágítani arra, hogy miért is érdemes leírni a személyes céljainkat.

Tovább »

Lefordítottam a mostanában kedvenc témám (Holacracy) integratív döntési folyamatának leírását. Úgy gondolom, hogy ez a mechanizmus akkor is hasznos, ha csak önmagában használjuk. Fontos hogy nem konszenzusos döntés születik ilyen formán, hanem egy egy jelenlévő problémája oldódik fel olyan módon, ami többieknek is elfogadható.

Integratív döntéshozási folyamat

Jövő héten, csütörtökön (szept. 12), délután 18:00-tól nálunk, a Caféban lesz megtartva az Agilis meetup sorozat következő rendezvénye. Az Agilis meetup az egyik legelső meetup volt magyarországon, Bodó Zsolték indították és több mint 500 tagja (érdeklődője) van.

A csütörtöki előadáson a következő témákról beszélek:

• Érdemes újraírni egy 15 éves, piacvezető rendszert?
• Felrúghatóak a Scrum szabályok büntetlenül?
• Hol találkozik a lean szemlélet és az agilitás?
• Megéri magyar piacon webes fejlesztést világszínvonalon űzni?
• Milyen szervezeti kultúra felel meg leginkább az agilitásnak?
• Miért szűnt meg az IT osztály és hogyan lettünk ettől a lépéstől hatékonyabbak?
• Át lehet alakítani rövid idő alatt egy szervezetet nagyobb zökkenők nélkül?

A rendezvényre a felajánlott 70 helyből 60 az első 12 órában elkelt. Szerencsére nem tudják, hogy akár 80-an is elférünk mi, jó emberek 🙂

További infók itt:

AgileHungary Meetup

Update:

Az előadás megtekinthető itt:

Toastmasters International Budapest

Tegnap részt vettem a magyar Toasmasters International heti rendezvényén és annyira profi volt, hogy szeretném nektek is ajánlani! Vendégként, tét nélkül, de akár aktív résztvevőként is jelen lehet lenni, a tagoknak pedig egy nagyon profin kidolgozott beszéd és prezentáció képzés mindez. Ha érdekel, olvasd tovább a rendezvényről szóló szórólap tartalmát: