Gondolatmenetünk tíz gyakori hibája

A Kiszámíthatóan Irracionális könyv olvasása óta gondolkodom azon, hogy a gondolkodásunk és elménk korlátai miatt nem igazán érdemes erőltetni a demokráciát és a teljes önszerveződést. Tulajdonképpen esélyegyenlőség, azonos esélyek sincsenek hiszen eltérő módon, eltérő tudatossággal vagyunk irracionálisak.

A hatékonynak tartott felhatalmazás alapú szervezeti kultúrát igen nehéz felülről “erőltetni”. Valójában a legjobb amit tehetünk az az, hogy emelni próbáljuk a tudatossági szintet és segítünk tettenérni, felismerni a gondolatmenetek hibáit.

Egy régi cikket bányásztam elő, ami a gondolatmenetünk hibáit sorolja fel:

Forrás: http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/lelek/1653/agyunk-gondolkodas-gyakori-hibai
Az észlelés – a gondolkodás cselekménye vagy folyamata – lehetővé teszi számukra, hogy képesek legyünk temérdek mennyiségű információ gyors feldolgozására. Például, amikor csak nyitva tartod a szemed, az agyadat egyfolytában ingerek bombázzák. Lehet, hogy akaratlagosan egyfolytában egy bizonyos dolgon gondolkodsz, de az agyad eközben tudatalatti gondolatok ezreit dolgozza fel.

Sajnálatos módon, észlelésünk nem tökéletes, és léteznek bizonyos, ítélőképességünket érintő hibák, amelyeket hajlamosak vagyunk elkövetni, és amik a pszichológia területén kognitív torzítások néven ismertek. Bárkivel megtörténnek, kortól, nemtől, műveltségtől, intelligenciától vagy más szempontoktól függetlenül. Néhány közülük jól ismert, néhány pedig nem, de mindegyikük érdekes.

Biztos vagyok benne, hogy mindannyian úgy találjátok majd, hogy egy veletek is megtörtént (én magam többre is hajlamos vagyok) és mostantól kezdve majd felismeritek a jövőben, amikor eltévelyedtek.

A szerencsejátékos tévedése

 

szerencsejátékos tévedése az arra való hajlandóság, hogy azt gondoljuk, a jövőben bekövetkező dolgok valószínűségét a múlt eseményei megváltoztatják, pedig ez nincsen így. Bizonyos valószínűségek, mint hogy fejet kapsz, ha feldobsz egy (valódi) érmét, mindig ugyanaz. Annak a valószínűsége, hogy fej lesz, 50 %, nem számít, ha a legutóbbi tíz feldobásból mindegyik írás lett.

Azt hinni, hogy a valószínűség megváltozott, egy gyakori torzítás, különösen a szerencsejátékokban. Például, rulettezem. A legutóbbi négy körben feketében állt meg a golyó, most pirosnak kell lennie, igaz? Tévedés! Annak a valószínűsége, hogy piros lesz, továbbra is 47,37 % (18 piros hely osztva a 38 összes hellyel) Ez egyértelműnek hangozhat, de ez a fajta torzítás sok szerencsejátékost fosztott meg pénzétől abban a hitben, hogy az esélyek megváltoztak.

Reakcióképesség

A reakcióképesség az emberek azon hajlama, hogy másképp cselekedjenek, vagy más színben tűnjenek fel, amikor tudják, hogy figyelik őket. Az 1920-as években a Hawthorne Works (egy gyártó cég) egy tanulmányban vizsgálta, hogy a világosság különböző szintjei miképpen befolyásolták a dolgozók hatékonyságát.

Amit eredményül kaptak, hihetetlen – a fény erejének változtatása szárnyakat adott! Sajnos, a kutatómunka végeztével a termelékenység visszacsökkent a szokásos szintekre. Mindez azért történt, mert a dolgozókat figyelték, nem pedig azért, mert a fény erőssége megváltozott.

Ez a reakcióképesség egy fajtáját mutatta be; amikor az egyének tudják, hogy nézik őket, késztetést éreznek, hogy megváltoztassák a viselkedésüket, általánosságban azért, hogy jobb színben tűntessék fel magukat. Areakcióképesség egy komoly probléma a kutatásban, és vak kísérletekkel kell ellenőrizni őket (A “vak” azt jelenti, hogy a kutatómunkában részt vevő egyének előtt szándékosan visszatartanak információkat, hogy ne befolyásolják ez által az eredményeket).

Pareidolia

A pareidolia az a jelenség, amikor a vaktában megjelenő képeket és hangokat tisztán kivehetőnek érzékeled. Dinoszaurusz alakokat ábrázoló felhőket, egy forró töltelékkel teli zöldséges-húsos táskán Jézust látni vagy üzenetet hallani, miközben a szalagot visszatekered – ezek mind a pareidolia gyakori példái. A közös elem az, hogy az inger semleges, nincsen szándékos jelentése; a jelentés a szemlélő elképzelésében rejlik.

Érdekes tény: a Rorschach-tesztet azért alkották meg, hogy a pareidolia segítségével az emberek lelkiállapotába bepillanthassanak. A tesztben résztvevőknek félreérthető képeket mutatnak, majd megkérik őket, hogy írják le, mit látnak. A válaszokat elemzik, hogy felderítsék az alanyok rejtett gondolatait.

Önbeteljesítő jóslatok

Ez a jelenség olyan viselkedésformákat ölel fel, amelyek révén olyan eredmények születnek, amik a meglévő hozzáállást támasztják alá. Az önbeteljesítő jóslat olyan jövendölés, amely valóra váltja önmagát. Például: azt hiszem, gyengén teljesítek majd az iskolában, és csökkentem az erőfeszítést, amit a számonkéréseimbe és a tanulásomba fektetek, és végül rosszul teljesítek, épp ahogy gondoltam.

Egy másik gyakori példa a párkapcsolat; úgy gondolom, a kapcsolatom a másik felemmel megromlik, így elkezdek másképpen viselkedni, érzelmileg eltávolodni. Cselekedeteim miatt, valójában miattam megromlik a kapcsolat. Ez egy erős eszköz, amit a “médiumok” alkalmaznak – beültetnek az elmédbe egy elképzelést és történetesen te vagy az, aki miatt megtörténik, mert azt hiszed, meg fog.

Érdekes tények: A gazdasági megszorítások önbeteljesítő jóslatok. Mivel a megszorítás a hazai össztermék (GDP) csökkenésének két negyede, nem tudhatod, hogy megszorítások vannak, amíg minimum hat hónapot nem éltél már benne. Sajnos a GDP csökkenésének első jeleinél a média már lehetséges megszorításról tudósít, az emberek kétségbe esnek, és események láncát hozzák létre, amely recessziót okoz.

Holdudvar-hatás

A holdudvar-hatás olyan hajlam, amikor is a többiek valamely személy pozitív vagy negatív jellemvonását kiterjesztik személyiségének más területeire is. Például, az alkalmazottam, Biff, az elmúlt három napban elkésett a munkából; én észreveszem és arra a következtetésre jutok, hogy Biff lusta és nem törődik a munkájával.

Sok lehetséges oka lehet annak, hogy Biff elkésett – talán lerobbant az autója, a gyermekére vigyázó személy nem érkezett meg vagy rosszak voltak az időjárási viszonyok. A probléma az, hogy egy negatív szempont miatt, aminek alakulását lehet, hogy Biff nem is képes befolyásolni, azt feltételezem róla, hogy rossz dolgozó.

Érdekes tény: A „vonzó külső konvenció”, azt takarja, amikor az emberek azt feltételezik, hogy az előnyös külsejű személyek más kívánatos tulajdonságokkal is rendelkeznek, mint a boldogság, siker és intelligencia. Ez önbeteljesítő jóslattá válik, amikor a fizikailag vonzónak tartott emberek kitűntetett bánásmódban részesülnek, mint amilyen a jobb munkalehetőségek és magasabb fizetés.

Csordaszellem

A csordaszellem az, amikor az emberek hajlamosak a többség véleményét magukénak vallani és az általuk produkált viselkedést felvenni, azért, hogy nagyobb biztonságban érezzék magukat és elkerüljék az összetűzéseket. „Tömeg gondolkozásmódként” is ismert, aminek leggyakoribb formája nem más, mint a csoport befolyása az egyénre. A csordaszellem megmagyarázza, hogy a hóbortok miért is válnak olyan népszerűvé. Ruhák, autók, hobbik, stílusirányzatok – mind elterjedéséhez emberek egy csoportja szükséges.

Érdekes tény: a taszító dolgoknak, vagy olyasmiknek, amik sosem tűnnek majd lazának és népszerűnek, hatalmas tábora alakult ki a csordaszellemnek köszönhetően. A példák sorába tartozik az ejtőernyős nadrág, a kő háziállatok, a mullet, ami egy tengeri halfaj, a kúp alakú melltartók, a csomózásos kelmefestés, a tengeri majmok és a ’80-as évek (mellesleg a fenti képen egy ’80-as évek-beli fickót láthattok).

Meddő ellenállás (reaktancia)

A reaktancia az a vágy, hogy az ellenkezőjét tedd, mint amit valaki akar tőled. Abból a belső szükségből ered, hogy a szabad választási jogod korlátozására irányuló kísérletet visszaszorítsd. Ez gyakori lázadó tizenéveseknél, de minden szabadsággal és/vagy választással kapcsolatban észlelt, fenyegetésre válaszul adott, hatalommal szembeni ellenállási kísérlet reaktanciának minősül.

Az egyénnek lehetséges, hogy nem lenne szükséges egy bizonyos viselkedést követni, azonban a tény, hogy nem teheti, arra ösztönzi, hogy meg akarja tenni.

Érdekes tény: a „visszafelé pszichológiája” annak megkísérlése, hogy a reaktancia segítségével hatást gyakoroljanak az emberekre. Mondd valakinek (különösképp gyerekeknek) hogy tegye az ellenkezőjét annak, amit igaziból szeretnél és fellázad, majd végül azt teszi, amit te akartál!

Hiperbolikus diszkontálás

A hiperbolikus diszkontálás az a fajta hajlam, miszerint az emberek szívesebben részesednek egy kisebb, de azonnali, mint egy nagyobb, de későbbi pénzbeli jutalomban. Sok kutatást végeztek a döntéshozatallal kapcsolatosan, és számos tényező járul hozzá az egyéni döntéshozatalhoz. Érdekes módon, a késleltetett időpont fontos szempont egy választásban.

Egyszerűsítve: a legtöbb ember inkább azt választaná, hogy ma kapjon húsz dollárt, mintsem, hogy mához egy évre százat. Normális, hogy az azonnal megkapott nagyobb összeget választja valaki, egy, a jövőben kézhez kapott kisebbel szemben, mivel a dollár értéke többet ér ma, mint holnap. Feltételezve, hogy a kamatláb 9 % – ennél a kamatlábnál – egy ésszerűen gondolkozó ember számára lényegtelen volna, hogy kapjon –e 91,74 dollárt most vagy pedig százat mához egy évre.

Mégis, érdekes, mennyivel kevesebbet vagyunk hajlandóak most kapni, mint várni… inkább kapnál száz dollárt mostantól számítva egy év múlva vagy ötvenet most azonnal? Mit szólnál azonnal negyvenhez? Hol húzod meg a vonalat?

Makacs elköteleződés

Az irracionális elköteleződés azon emberi hajlam, amikor valaki korábbi sikertelen törekvési mellett folytatólagosan kitart. Minden döntést számba véve, amit az emberek meghoznak, elkerülhetetlen, hogy néhány közülük sikertelen legyen. Természetesen, ezekben az esetekben az az ésszerű, hogy megváltoztatod ezt a bizonyos döntést, vagy megpróbálod visszafordítani. Mégis, olykor az egyének nemcsak arra éreznek kényszert, hogy ragaszkodjanak a döntéseikhez, hanem arra is, hogy továbbra is belefektessenek, mivel már költséget öltek bele.

Például, az életed felében összespórolt összeget egy üzlet beindításába fekteted. Hat hónap elteltével kétségtelenné válik, hogy az üzlet sikertelen lesz. Az ésszerű cselekedet az lenne ebben az estben, hogy véget vess a károknak és kiszállj az üzletből. Mégis, az életed alatt megtakarított és befektetett pénzed miatt elkötelezettnek érzed magad az üzlethez és még több pénzt fektetsz be a tervekbe, remélve, hogy a további összeg megfordítja majd az üzlet alakulását.

Placebo hatás

A placebo hatás nem más, mint amikor egy eredménytelen anyag, amelynek gyógyító hatást tulajdonítanak, eléri a kívánt hatást. Különösen hatásos a gyógykezeléseknél- a placebo hatást észlelték, amikor cukor tablettákat adtak valódi betegségben szenvedőknek, akik fejlődésről számoltak be. A placebok még mindig tudományos rejtélyeknek minősülnek.

Elméletbe foglalták, hogy a placebok „elvárt hatást” gyakorolnak (bizonytalan esetekben, az elvárás az, ami a legvalószínűbben megtörténik). Az egyének azt várják, hogy a gyógyszerek meggyógyítják bajaikat, így gyógyultnak érzik magukat. Mindemellett ez nem magyarázza meg, hogy a hatástalan tabletták hogyan csökkentik a tüneteket.

Érdekes tény: A „placebo” fogalmát akkor használjuk, ha a végeredmény kedvező, amennyiben az eredmény negatív vagy ártó hatású, a fogalom elnevezése „Nocebo”.

RSS -en követheted a hozzászólásokat.