Második nap az Androiddal

Kezdjük kiismerni egymást. Kezdenek előtűnni az előnyei, de beszámolok néhány további hátrányról is.

Az Android telefonokat nem szükséges számítógéppel szinkronizálni. Sőt, nem is találtam még meg ennek módját. A megadott google accounttal automatikusan szinkronban tartja mind a közel 1000 kontaktomat és a sok sok naptárbejegyzést. Két hiba a kontakt kezelés kapcsán: nem képes last name – first name megjelenítésre, és a kontaktok között nem lehet keresni…

A telefont a gép USB -jén keresztül töltöm. Eddig úgy tűnt, hogy az iMac nem látja, csak árammal eteti. Kicsit utánajárás után egy fórumon találtam a tippet, hogy amikor csatlakozik egy Android USB -n, a notificationben megjelenik egy kis USB ikon, erre kattintva lehet engedélyezni a csatolást. A notificationt úgy kell elképzelni, hogy egy vékony fejlécben bal oldalt meg meg jelennek fura szürke ikonok. Jobb oldalt az akksi töltöttség illetve a használt net kapcsolat típus látható. A notik részletezését úgy csalhatjuk elő, ha lehúzzuk ezt a részt.

Mindenestre, ez a mountolás dolog nagyon kényelmes, lehet pendriveként használni a telefont, viszont az adatkapcsolat kicsit lassú (kb 1MB/s). Fel is töltöttem gyorsan néhány FlashForward részt (divx) konvertálás nélkül.

Fura, hogy amíg mountolva van a telefon (SDCARD mappája), akkor a telefon nem látja. Még furább, hogy nincs még rá normális videó lejátszó (a WinMo -s HTC -mel sok sorozatot néztem meg konvertálás nélkül divx -ben a Core playerrel). Találtam egy yxflash nevű lejátszót, ami a WinMo -s underground YouTube lejátszókra emlékeztet UI -ban, nem megy 2.0 -s Androidon, és kb 5 FPS -el játsza le a 640×480 videót. Szóval ez a rész egyelőre felejtős.

A Samsung Galaxynak sokkal jobb a kamerája mint az iPhone 3Gs -nek! Sötétben is egész használható képeket és videót készít és van ilyen vakuszerüsége is, ami kb 1m -t világít be…

RSS -en követheted a hozzászólásokat.